Az európai gyártók, különösen az acél, vegyipar és műanyag szektorban, a magas energiaárak miatt súlyos versenyhátrányban vannak a kínai és amerikai partnerekhez képest, ami a gyárak bezárásának vagy elköltözésének kockázatát jelenti. Júlióban a Bizottság lazított a legfontosabb klímarendszeren, meghosszabbítva a vállalatoknak a CO2‑kibocsátásuk nullára csökkentésének határidejét, de a Központi Tervezőiroda és a Környezettervező Intézet szerint ez a lépés kevésbé csökkenti az energiaárakat, sőt több szén-dioxid-kibocsátást eredményez. A szakértők szerint hatékonyabb lenne az energiaadó, különösen az áramra, csökkentése, vagy a kibocsátási engedélyek számának fokozatos csökkentése, ami a jogok árát csökkenthetné, de a valós energiaárakra csak csekély hatása lenne. A javasolt módosítások ellen a környezetvédők erősen tiltakoznak, míg egyes ipari érdekképviselők szerint a csomag csak részben oldja meg a növekvő CO2‑költségek problémáját. Az EU célja 2040‑ig a 1990‑es szinthez képest 90 százalékos kibocsátáscsökkentés, ezért a döntésnek nagy hatása van a versenyképességre és a klímavédelmi célokra.
Eredeti cikk: NOS Binnenland