A koronavírus-járvány idején a volt Igazságügyi és Biztonsági miniszter, Ferd Grapperhaus arra kért a kormányzat alkalmazottait, hogy vizsgálják meg, miként tud beavatkozni azokban a városokban, ahol a helyi hatóságok nem tartották be a korlátozó intézkedéseket. A koronavizsgálati bizottság előtt Grapperhaus elismerte, hogy már nem emlékszik, milyen következtetéseket vontak le az elemzésből, és hogy mi lett az eredmény. Több esetben is próbált nyomást gyakorolni polgármesterekre, például Amsterdamban a Femke Halsema polgármesterre, akinek a koronavírus-hozzáférési igazolvány szigorúbb ellenőrzését követelte, vagy a Nijkerkben a Hubert Brulsra, akit a biztonsági tanács elnökeként hívott fel. Hasonlóan vitatott a hívása az Enschede-i polgármesternek, amikor egy klubban 180 fertőzöttet regisztráltak. A bizottság szerint Grapperhaus gyakran trágár megjegyzéseket tett kollégáiról és helyi vezetőkről, miközben elismerte, hogy ezek a kifakadások a „belső szobában” történtek. A történet fontos, mert rávilágít arra, hogy a kormányzati beavatkozás határai a járványkezelésben mennyire homályosak, és hogy a politikai vezetők közötti feszültségek milyen hatással lehetnek a helyi hatóságok működésére.
Eredeti cikk: NRC